A működtetés szempontjából egy zsaluzia kapcsán beszélhetünk hajtókaros és motoros mozgathatóságról. Mivel a hajtókaros alternatíva rendszerint az olcsóbb megoldás, ezért nagyon sokan választják elsőként, azonban kevesen tudják, hogy az árnyékoló mozgatórendszerének bevezetése nagyon komoly feltételekhez kötött. Bár nehéz lenne százalékokban beszélni, ellenben nagyon gyakori eset, hogy a zsaluzia hajtókarja nem vezethető be közvetlenül a lakásba, és más megoldást kell választania a megrendelőnek. Az alábbiakban összegyűjtöttünk minden fontos részletet, amit a téma kapcsán tudni kell!

A legfontosabb kritérium a nyílászáróhoz kapcsolódik!

Sokan úgy vélik, hogy a zsaluzia típusa, esetleg mérete határozza meg azt, hogy hajtókarja bevezethető-e a lakásba, azonban a legfontosabb kritérium ezen a téren a nyílászáróhoz, azon belül is a tokszerkezethez kapcsolódik. Az ablakok és az ajtók esetében ugyanis a tokvastagság típusonként eltérhet, és bár a műanyag nyílászáróknál már egyfajta szabványosítás figyelhető meg, a fából készült termékek esetében azonban óriási eltéréseket tapasztalhatunk. Akkor pedig még nem is beszéltünk az egyedileg készített vagy rosszul beépített nyílászárókról, melyek tovább fokozhatják a problémát!

Hogy miért olyan fontos mindez? Leginkább azért, mert a zsaluzia hajtókarját az ablak tokszerkezetének valamelyik felső sarkában kell bevezetni, amihez nem elegendő egy a redőny gurtnijánál megfigyelhető, nagyjából 1x1 centiméteres nyílás. A zsaluzia hajtásának ugyanis általában egy legalább 3x5 centiméteres hely kell a tokszerkezet jobb vagy bal felső sarkában – ez szerencsére szabadon választható, illetve változtatható –, mert a falon keresztül például a hajtókar nem húzható be a lakásba.

Mi a teendő, ha nem vezethető be a zsaluzia hajtókarja?

Mivel ez a kritérium sok esetben nehezebben teljesíthető, mint elsőre gondolnánk, ezért érdemes rögtön azt is számításba venni, hogy milyen alternatív lehetőségeink vannak. Az egyik, ha úgy döntünk, hogy kívülre szereltetjük fel a zsaluzia hajtókarját, ami nyilván egy sokadik emeleti lakásnál vagy egy átlagos családi háznál nem megoldás, mert nagyon körülményessé válhat a mozgatása, de néhány esetben mégis egy megfelelő kompromisszum lehet. Példának okáért a ritkán használt, vagy erkélyen fekvő nyílászáróknál nem jár sok hátránnyal, mivel a szellőztetés bizonyára a napi rutin része, azzal együtt pedig gyorsan elintézhető a zsaluzia beállítása is.

Természetesen nem kell azonnal lemondani a zsaluziáról akkor sem, ha nem akarunk mindig kimászkálni a friss levegőre csak azért, hogy szabályozzuk, illetve nyissuk vagy zárjuk az árnyékoló lamelláit. Legyen ugyanis bármilyen nyílászárónk, lakjunk akárhányadik emeleten, a motorizált megoldás választásával nem kell foglalkoznunk többet a hajtókar problémájával. Ilyen esetben az elektromotor a zsaluzia tengelyéhez kerül felszerelésre, ami nem növeli meg az árnyékoló méretét, sőt mi több, belülről vagy kívülről sem jár látható módosításokkal, egyetlen negatívuma, hogy a hajtáshoz el kell juttatni az elektromos hálózatot, amihez falvésésre és helyreállításra lesz szükség, de kábelcsatornával ezt a problémát is azonnal áthidalhatjuk egy kis esztétikai kompromisszummal.

A hajtókaros megoldással szemben a motorizált zsaluzia ráadásul rengeteg előnyös tulajdonsággal rendelkezik, hiszen nem elég, hogy távirányítóval akár ágynyugalomból is irányíthatjuk az árnyékolót, mindemellett élhetünk a különféle automatizálási megoldásokkal – szenzorokkal fényre vagy szélre is érzékennyé tehetjük működését –, de a megnövelt vagyonbiztonságról sem szabad megfeledkezni. Az önműködő zsaluziák ugyanis képesek becsapni az illetéktelen behatolókat még akkor is, ha senki sincs otthon, hiszen a lamellák működtetése azt a hatást kelti, hogy valaki van a lakásban.