Ha azt a kifejezést halljuk, hogy napellenző, az emberek többségének általában olyan dolgok jutnak az eszébe, mint a kánikula, a kellemes meleg, az árnyék, a szabad levegőn eltöltött órák, a koktélok, a teraszos vacsorák, a poharazások és így tovább. A kérdéses asszociációk miatt a legtöbben tehát úgy gondolják, hogy a napellenzők kifejezetten nyári árnyékolók, melyeket azonnal össze kell húzni és biztonságba helyezni, amint odakint elkezdtek sárgulni a levelek, illetve csökkenni kezdtek a hőmérsékletek.

Ez valahol logikus következtetés, azonban a gyakorlott napellenző-tulajdonosok már jól tudják, hogy mekkora tévhit! Aki ugyanis még nem rendelkezik ezzel a masszív, látványos és tartós kültéri árnyékolóval, az hajlamos egy kizárólag nyáron használható megoldásként tekinteni a napellenzőre, márpedig valójában itt sokkal többről van szó, így az alábbiakban bebizonyítjuk, hogy sok esetben ősszel is hasznos kiegészítő lehet otthonunkon egy ilyen ponyvás megoldás.

Ősszel is van még jó idő és sok napsütés

Még mielőtt a mindennapjaink részévé vált volna a klímaváltozás, illetve a globális felmelegedés elleni harc, már akkor is használtuk az olyan kifejezéseket, mint az indiánnyár vagy a vénasszonyok nyara. Magyarul tehát nem új keletű dolog, hogy ősszel melegebbre fordul az idő, ezáltal akár még október végén is előfordulhatnak 20 Celsius fok feletti hőmérsékletek, illetve természetesen sok-sok napsütés. Bár az őszi napsugárzást a köznyelv szerint meg kell becsülni, azonban egy nyugodt délutáni falatozáskor, egy baráti összejövetelkor vagy éppen tanuláskor – mert nincs is jobb, mint a szabad levegőn megírni a leckét – hasznos lehet egy napellenző.

A nyárias őszi időszakok gyakorisága és elnyúlása pedig a prognózisok alapján a jövőben egyre jelentősebb lesz, hiszen a globális felmelegedés hatására nemcsak a nyarak, hanem az átmeneti évszakok is egyre magasabb hőmérsékleti rekordokat ütnek majd meg. Ezekben az időszakokban pedig kifejezetten pozitívum, hovatovább jelentős mértékben növelheti komfortunkat, ha úgy érezhetjük az őszi meleget a teraszunkon ülve, hogy közben nem kell megpörkölődnünk a napsugárzástól. Motorizált árnyékoló esetén ráadásul egyetlen gombnyomással kiereszthetjük a ponyvát, automatizált megoldás mellett pedig beállíthatjuk, hogy ha 20 Celsius fok fölé emelkedik a hőmérséklet, vagy jelentős a napsugárzás odakint, akkor magától kinyúljon a ponyva, hogy nekünk már csak élvezni kelljen a kellemes árnyékot.

Védelem a szitáló ködtől és a szemerkélő esőtől

Általánosságban a napellenzőre nemcsak úgy tekintünk, mint egy nyári árnyékolóra, hanem úgy is, mint a ponyvára, ami csak a napsütés ellen hatékony. Ez ebben a formában azonban nem teljesen pontos megfogalmazás, hiszen való igaz, hogy az árnyékolásban a legjobbak a napellenzők, de annyira erős, szálanként impregnált, emiatt kosz- és vízhatlan alapanyagból készültek, hogy akár még egy mozgatható tetőrendszerként is tekinthetünk rájuk. Ez persze nem azt jelenti, hogy orkán erejű szélben vagy nagyobb esőben tanácsos lenne kieresztve hagyni őket – hiszen az ilyen szélsőségek elviselésére valóban nem alkalmasak –, ellenben a szitáló ködben vagy a szemerkélő esőben nagy hasznunkra lehetnek.

Az ilyen jelentéktelen csapadékhullás ugyanis bár nem jár nagyobb mennyiségű vízzel, azonban éppen elég zavaró ahhoz, hogy ne tudjunk például a teraszon enni vagy pihengetni, márpedig ősszel kifejezetten fontos, hogy minél több időt töltsünk a szabad levegőn. Egy napellenző pedig ezt is megtámogatja, hiszen az esőcseppeket nem szívja magába a ponyva, az impregnálásnak köszönhetően szépen végigcsorog a felületen, az alsó szélén pedig lefolyik a ponyváról, így az nem marad utána koszos vagy vizes. Utóbbi különösen nagy probléma lehet, hiszen a víz alaposan meg tudja növelni egy ilyen árnyékoló súlyát, ami a biztonságos rögzítést is alaposan kikezdheti.

Az első őszi fagyok idején is érezhetjük hatását

Bár a napellenző egy kültéri ponyvás árnyékoló, ami közvetlenül egyáltalán nem kapcsolódik otthonunk hőszabályozásához, de köztudott, hogy miután nyáron nem engedi be a belső helyiségekbe a forró napsugárzást, ezért segít hűvösebben tartani a lakást. Ez ebben a formában logikus, ősszel és télen azonban ilyesmire nincs szükségünk, de ennek ellenére is hasznot kovácsolhatunk belőle az első őszi fagyok vagy hidegebb hajnalok idején.

Ennek az oka nem más, minthogy fedett helyen általában nem hűl le annyira a hőmérséklet, mint a szabad ég alatt, vagyis a kieresztett napellenző ilyenkor egyfajta klímaszabályozóként működik. Ha tehát odakint -2 Celsius fok van, a vastag ponyva alatt nem kizárt, hogy +2 fokon marad a hőmérő higanyszála, ami apróságnak tűnik, de például egy-egy kint felejtett virág meghálálhatja, sőt mi több, a nyílászárók hőszigetelő tulajdonságait is alaposan megtámogatjuk ezzel, tehát ha közvetlenül nem, közvetetten hozzájárul a lakásban uralkodó belső komfort fenntartásához vagy fokozásához.